Sleipnir

Odin nyolc lábú, szürke csataménje, Loki és Svaðilfari gyermeke. A legendák szerint ez a legnagyszerűbb ló a világon, mely az égen is képes szaladni.

Odint két farkas kíséri, Gere és Freke (Geri és Freki, mindkettő jelentése: a mohók, a falánkok). Az Edda 38. fejezetében olvashatjuk, hogy Odin asztaláról minden ételt nekik adott, míg ő maga csak a bort itta meg, mivel neki nincs szüksége az ételre. Ezeket a harcos farkasokat nem állatoknak, hanem mítikus léyeknek tartották és tőlük eredeztetik a későbbi germán és latin történetek farkas-harcosait.

Fenrir, a farkas, Loki gyermeke egy Angrboda nevű óriásnőtől, Azgardban nőtt fel. Olyan vad volt, hogy csak a vitézségéről híres Tyr háborúisten mert ételt vinni neki. Pedig a nornák megjósolták, hogy ő okozza a világvéget és a világ pusztulásakor Odinnal is végez. Ahogyan nőtt, mind nehezebb volt számára olyan láncot készíteni, amit el ne szakított volna. Az istenek a törpökhöz folyamodtak segítségért, akik macskalépte zajából, asszonyszakállból, szikla-gyökérből, a halleheletből, és madárköpetből láthatatlan és elszakíthatatlan láncot kovácsoltak. Fenrir beleegyezett a pórázcserébe de csak egy feltétellel, ha valaki a kezét fogai közé teszi. A művelet siekres volt, bár Tyr örökre elvesztette egyik karját.

Loki másik gyermeke Hel, az alvilág úrnője, akinek két arca van… Az egyik olyan, mint egy hulláé, a másik pedig olyan, mint egy élőé. Messze északon telepedett le, ahol megalkotta saját birodalmát, Helhemet, a halál országát, ahova az "ágyban, párnák között" elhunytak lelkei kerültek.

A harmadik pedig a Midgard kígyó, aki a vízben, Midgard körüli tengerben él és testével körbeveszi az egész világot, úgy, hogy mikor körbeér, szája a farkába harap.A Ragnarök idején ő is az istenek ellen vonul, csakúgy, mint a többi szörny, óriás, az Alvilág rémei…