Az
álfok (más néven elfek) a mitológia egyik legtitokzatosabb
lényei. Értenek a mágiához és képesek láthatatlanokká is
válni. Az óriásokkal vagy a törpökkel ellentétben kevés leírás
maradt fent róluk. Ami biztos, hogy a
lakhelyük Álfheimrben található.
Az Alvísz-énekben az
is olvasható, hogy miként hívják a földet, a szelet és még sok
mást az álfoknál:
-
Ahol lakoznak: ágyás
-
Az ég: tető
-
A Hold: év-álmodó
-
A Nap: Állandó
-
A felhők: átkos
-
A szél: áramló
-
Amikor szélcsend van: álomba merül
-
A tenger: hab-árka
-
Az erdő: gyöngéd
-
Az éjszaka: álomgyökér
-
A vetőmag: árpa
A
Verses Eddában az álfok fejedelmének Völundot említik
(lásd: Vőlund-ének),
de néhány helyenFreyrt tartják
az elfek (vagy legalább is egy csoportjuk) urának, mivel az istenek
ajándékba adták neki Álfheimr világát.
Még ha ez nem is biztos, ahhoz kétség sem fér, hogy a Ván
termékenység istennek a lakhelye ebben a világban volt.
Érdekes
párhuzamot lehetne állítani az álfokkal és az ászokkal. A
völva jövendölésében egymás mellett említik őket,
így feltételezhető, hogy az álfok az ászokkal és
a vánokkal egyenrangúak
lehettek.
„Ébenvölgy,
ékes neve
a helynek, hol Ull
házát építtette;
Freynek Álf-hon
adatott hajdan
isteni ajándékul.”
(Grímnir-ének, 5.)
a helynek, hol Ull
házát építtette;
Freynek Álf-hon
adatott hajdan
isteni ajándékul.”
(Grímnir-ének, 5.)
„Íme,
a tizennegyedik ige:
ha emberek előtt
isteneket néven idézek,
sorolom sorján mindet,
ázokat és álfokat,
tisztelik tudásom.”
(A Fenséges beszéde, 159.)
ha emberek előtt
isteneket néven idézek,
sorolom sorján mindet,
ázokat és álfokat,
tisztelik tudásom.”
(A Fenséges beszéde, 159.)
Érdekességek
Egy
ősi skandináv pogány szokás volt az Álfablót, amelyet az ősz
vége fele az aratás után tartottak. A helyiek ezeket az
áldozásokat nagy titokban végezték, így nem maradt fent konkrét
leírás a rítusról. A célja többek között a család jó
egészségének megtartása és az ősök tisztelete lehetett.
Dalaikkal képesek voltak elcsalni a lakosokat, hogy velük együtt
táncoljanak. Ilyenkor örökre eltűnt a személy az emberek
közül, de az is lehet, hogy meghal és holtan akadnak rá.
Az
Eddákban több résznél találhatunk utalást az álfok,
pontosabban a sötét-álfokról. Van ahol a törpékkel, máskor
pedig a fényes álfok ellentéteként azonosítják őket. Azonban
nem lehet kizárni azt a tényt, hogy valóban létezhetnek Midgardon
olyan lények akik az álfokkal azonosak. Őket nevezhetjük
fekete-álfoknak. Elképzelhető, hogy az előbb leírt legendák
elsősorban hozzájuk kapcsolódnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése